Hova is mennének úszni a palotaiak?

Idézet a jegyzőkönyvből:

,,Valójában azzal, hogy a sportot támogatni kell és lehetőség kevés van, egyetértek Lassu úrral, de azzal, hogy ez összekapcsolódik az inotai stranddal azzal már valójában nem.
Ugyan ennyi pénzért, és az, hogy egy városban strandnak lennie kell, az attól is függ, hogy hol van ez a város, ahol a Balaton 20 km-re van és a nagy többség úgyis oda megy le, akkor is, ha nekünk egy feszített víztükrös, kacsalábon forgós uszodánk lenne is."

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült: Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2003. május 08-án (csütörtök) 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal I. emeleti tanácstermében megtartott r e n d k í v ü l i üléséről


2./ Inotai strand 2003-2004. évi üzemeltetése 99.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Az eddig elhangzottakban már elmondtam, hogy a strand meg lett hirdetve, a Bakony Erőmű Rt. igazgató tanácsa a beérkezett ajánlatokat nem fogadta el, a strandot nem értékesítette.
Azt közölték velünk, hogy ha a feltételeket meg tudjuk teremteni, akkor nem zárkóznak el az elmúlt évek gyakorlatának megfelelő üzemeltetéstől. A Városgondnokság kérésére a Villkesz Kft. megtette az ajánlatát az egyszeri indítás előtti karbantartás plusz június 15 - augusztus 31-ig történő üzemeltetésre az ajánlatuk bruttó 4.549.600 Ft.
Tehát az ÁNTSZ előírásainak üzemeltetés feltétele, üzemeltetés közbeni megfelelőségnek ennyi az ára. Ennyit kérne a Villkesz Kft., hogy az elmúlt évek hagyományainak megfelelően üzemeltessen, de az ÁNTSZ előírásában az itteni előterjesztésben megfogalmazottak szerint eleget kell tenni és csak akkor járul hozzá az üzemeltetéshez. Ez az úr, a Zergi Balázs a Villkesz Kft-nél van, a Zokogó Majom Bt-nek a tulajdonosa, ő rendelkezik azzal a megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyet az ÁNTSZ illetékese elfogadhatónak tart. Azzal a kiegészítéssel, hogy az üzemeltetés terheit felvállaló önkormányzat ad egy nyilatkozatot, hogy 2005. május 31-ig a megvalósíthatósági tanulmányban foglalt vízforgatóművet megépíti.
Tehát ebben az évben és a jövő évben ez a feltétele, hogy a testület ezt felvállalja. Nem beszélek mellé, itt az első stratégiai döntés - amelyre azt mondtam nem tudok árat mondani -, hogy a testület úgy dönt-e, hogy elfogadja a megvalósíthatósági tanulmányt, elfogadja, hogy készítsen a műszakra egy két éves realizálást úgy, hogy 2004. szeptember 01-től előkészületi munkáig 2005. március-április-május a megvalósítás, üzembehelyezés és akkor elfogadják, 2005-től üzemel vagy mindent felvállalunk, de semmit nem teljesítünk.
Kinek van kérdése?

F a l u s s y Sándor:
Ha jól értettem az ÁNTSZ ilyen feltételt szabna?

L e s z k o v s z k i Tibor:
Jogszabály támasztja a feltételt.

F a l u s s y Sándor:
Jogszabály ilyen feltételt, mint az ÁNTSZ adott nem szabhat.
A közfürdők létesítéséről szóló kormányrendeletben ilyen még véletlenül sincs.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Valószínű, hogy akkor mi járunk rossz úton, a Nitrogén Rt. mint tulajdonos a Pétfürdői Önkormányzat leendő üzemeltető, tehát az ÁNTSZ itt jogszabályra hivatkozva ezt a jogszabályt szabta, hogy az idén úgy járul hozzá, hogy a megvalósíthatósági tanulmány plusz végrehajtási ütemterv. Ezt tudom mondani, máskülönben az ÁNTSZ nem ad engedélyt.

F a l u s s y Sándor:
Pillanat, az előbb nem azt mondtad, hogy végrehajtási ütemterv, hanem kötelezettségvállalás arra, hogy megcsinálja 2005-ig.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Akkor végrehajtási ütemterv.

F a l u s s y Sándor:
Az más! Az másik történet, mert valóban ez van a jogszabályban. Gyakorlatilag - jelzem a kérdést - a jogalkotó már nem először tolta ki a határidőt a közfürdők üzemeltetésére vonatkozóan, mert voltak itt már határidők, melyeken már rég túl vagyunk. Most egy újabb sanszot kapott Pétfürdő is. A történetet onnan ismerem, hogy volt dolgom vele és valóban egy ilyen megvalósíthatósági tanulmánytervvel úgymond két szezonnyi haladékot kapnak az üzemeltetők. A 2003-as és a 2004-es szezont lehet ezzel megúszni, ha valaki felmutatja - ami egyébként nem olcsó - és gyakorlatilag 2005. május 01-ig kell letenni a nagyesküt és addig kell megvalósítani már. Ha valaki addig nem valósítja meg, akkor a 2005-ös szezon már "elszállt". Az ÁNTSZ ilyen feltételt nem szabhat, hogy az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy megcsinálja ezt, mert nem az pénz benne, hogy pár százezer forintért tanulmánytervet csináljunk, hanem 100 mFt-ért megvalósítjuk ezt a művet vagy nem.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Elnézést, mert a jogszabályt rosszul citáltam, az egyik tizenkilenc a másik egy híján húsz, mert ha azt mondom, hogy megvalósíthatósági tanulmányban foglaltakat 2005. május 01-ig realizálom, az önkormányzati határozattal alátámasztva ugyanaz, melyet mondtam.

F a l u s s y Sándor:
Az ütemterv az egy dolog, de hogy vállalok kötelezettséget az más.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Akkor minek az ütemterv? Akkor miért ígérget és hazudik az önkormányzat? Nekem ez a kérdésem csak.

S u r á n y i Pál:
Az a kérdés, hogy ez a 100 mFt, egy nagyon alul becsült összeget szeretném, ha elhangozna, hogy mibe kerülne? Minimum mennyibe kerülne?

L e s z k o v s z k i Tibor:
40 mFt. De nincs téliesítve, nincs temperálva. Tehát most van egy munkagödör, a medencét tekintik munkagödörnek azt szétszedik, megcsinálják a feszített víztükrű medencét, az alsó visszatáplálás lehetőségét, ráteszik a gépházat és egy olyan 40 mFt a mai ára ennek a medencének a vízforgatása, de nincs benne temperálás, mely Inotán megszokott volt. Ez jelenti a június, július, augusztus üzemet, ha jó idő lesz május közepétől.
Téliesítéssel együtt dupla.
Vélemény, észrevétel?

dr. F e k e t e Antal János:
Mennyi az önkormányzatnak a bevétele az üzemeltetésből?

L e s z k o v s z k i Tibor:
Nem tudom, 1-200 eFt.

dr. F e k e t e Antal János:
Mert ez az érem másik oldala, hogy 4.500 eFt költséget jelent az idén és csak pár százezer a bevétel.

S a j t o s János:
A Jegyző úrnak mondanám, hogy azt sem szabad elfelejteni, hogy Várpalotának ez az egyetlen egy strandja. Azt nem csak az inotaiak használják, hanem Várpalotáról kiutazó gyermekek is. A gyermekeknek az egészségükhöz, sportolásukhoz, szabadidő-eltöltésükhöz fontos.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Olvastad azt a cikket, mely a minap jelent meg, hogy egy hideg vizű strandon egy négytagú családnak 5.000 Ft egy egynapos belépő Budapesten? Tehát 1.250 Ft/fő átlagban. Ha önköltséghez közeli árat visszahoztunk igénybevétellel, akkor megfizethetetlen, akkor kár kinyitni. Amit a Jegyző úr felvetett, arról van szó, hogy azért hogy legyen időjárás függvényében két és fél hónapos strandlehetőség helyben, felvállaljuk-e ezt az előbb említett 4,5 mFt-ot vagy nem? Hosszú távra és az egyéb következményekre.

J á m b o r Attila:
Engem ez az összeg fogott meg, mert ha jól vagyok informálva, akkor ebben a hónapban a testület elé fog kerülni a költségvetési rendeletünk. A rendeletet bevételi forrás csökkenése miatt át kell dolgozni. Ez a helyzet szerintem nem teszi lehetővé, hogy 4,5 mFt-ot ezen a címen leakasszunk még.
Minden bizonnyal igaza van annak, aki úgy gondolja, hogy a gyermekeknek nem volna hátrány, ha úszni járnának, azt viszont meg kell nézni, hogy ha bizonyos mértékig a buszos szállításukhoz hozzájárulnánk, mint tettük ezt eddig, az meglehet, hogy összességében nem éri el ezt a költségszintet.

L e s z k o v s z k i Tibor:
9.500 Ft/hó a jelenlegi hozzájárulás az uszodai járathoz.

J á m b o r Attila:
Akkor ez a kérdés egyértelmű.

V á m o s i Tibor:
Tulajdonképpen én is azon a véleményen vagyok, amit Jámbor képviselő-társam mondott, nagyon jó lenne, de nemcsak két hónapra, hanem egész évre egy fedett, melegvizes uszoda. Amikor szépeket álmodtunk, hogy a Fűtőműnek a hulladékenergiáját erre fel lehetett használni. Azt mondom, hogy még nem mondok erről le, de nem a városnak kell ezt megépíteni, ezt egy olyan cégnek kell megépíteni, aki ott terjeszkedni akar és ipart akar működtetni.

F a l u s s y Sándor:
Súlyos csapdahelyzet ez az önkormányzat számára, mert amennyiben azt mondja, hogy most van valahol - egyébként most olvastam a költségvetési rendeletet, hogy hol - 4,5 mFt-ja erre, akkor ad egy hitet vagy egy reményt a városnak, hogy ez a strand megmarad, ha az idénre ezt megtesszük, akkor azt gondolom, hogy a jövő évre is meg kell tenni. Még egy reménynek tűnik az, hogy meg fog maradni ez a strand és akkor jövőre kell azt mondani, hogy nincs a városnak 100 mFt-ja - nem véletlenül mondtam ezt az összeget egy temperált, fedett, a szükséges kiszolgáló létesítményekkel ellátott strand költsége kb. itt van -, hogy ezt a beruházást elvégezze és arra sincs, hogy olyan módon üzemeltesse, hogy megtudják fizetni az igénybe vevők, ne egy kongó medence legyen, ne egy kongó létesítmény, mert akkor további támogatást kell adni. Ha most azt mondjuk, hogy ennyi volt, a roló lehúzva, akkor minden további esélyt is elveszünk, ha azt mondjuk, hogy működtessük, akkor ki lehet-e eléggé hangsúlyozni és a város polgárainak eléggé a tudomására lehet-e hozni, hogy nincs és azt gondolom, hogy nem lesz abban a költségvetési szituációban a város, hogy tudja vállalni a beruházást és a működtetést.
Különböző pályázatok lehetősége mindig felmerül, akár a létesítmény beruházásra, akár a működtetésre. Mindenki tudja, hogy Balatonfűzfő is milyen mizérián ment keresztül, mennyi ideig vállalta az ottani Rt. és nyelte a működtetés veszteségeit. Valahol kikényszerített egy állami beavatkozást, de az egy meglévő és egy nagy értékű létesítmény volt.
Hiszünk-e abban, hogy ha most egy ilyen átvételnek, megvásárlásnak, lévén az akár jelképes áron 1 Ft-ért, felvállaljuk az összes ódiumát, akkor majdan, ha már átvettük - és itt a csapda -, akkor azt várják tőlünk, hogy legyen strand. Meg van-e ehhez a forrásunk, vagy miképpen mondjuk meg a város polgárainak, hogy amikor megvettük is tudtuk, hogy bizony csak egy kis haladékot adtunk a dolognak, melyet a kormányrendelet még tartalmazott és valójában nem vagyunk képesek arra, hogy városi forrásokból működtessük. Ha bárki azt mondaná nekem most, hogy meg lesznek a források a működtetéshez, akkor jó eséllyel tudunk pályázni valamilyen forrásokra, tőkét nyilván beruházásra szoktak adni, azt mondanám, hogy nem szabad ezt az esélyt elveszíteni.
A működtetés kérdéséről azt gondolom, hogy minden költségvetési nehézség mellett kibírja a város az idei évben és ki fogjuk szorítani a jövő évben is, de akkor most meg kell mondani mindenkinek, hogy ezt a kormányrendelet módosításával a haladék kihasználása és nem több.

K r i c s f a l u s s y György:
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy emlékeznek a palotai strandra, ezelőtt 20 évvel már az volt a kérdés, hogy nincs vízforgató berendezés és nincs tisztítóberendezés, erősen leromlottak a középületei, egy szezont kihagyott az akkori városi tanács és utána nem tudta újraindítani, mert egy szezon kihagyásával olyan mértékű állagromlás és egyéb következett be, hogy a strandnak vége lett.
Úgy érzem, ha most egy vagy két évet kihagyunk, akkor már az életben többet nem lesz.
Ez egy nagyon komoly döntési kérdés, hogy megcsináljuk-e ezt, a másik, hogy egy ütemtervet fogadjunk el, ha ez a feltétele annak, hogy két évig ezekkel a feltételekkel üzemelhet a strand.

L a s s u Tamás:
Ha azt mondjuk, hogy megvesszük, akkor feltétlenül támogatom azt, hogy az idei és a jövő évet is meg kell célozni üzemeltetésre. Ez a költségvetés tervezésénél elkerülte a figyelmünket, hogy van egy strandunk, melyre kellene üzemeltetésre félretenni pénzt.
Valójában nem tudom, hogy megkapná-e most valaki a városi címet anélkül, hogy strandja nincs.
Egy 22000 fős városnak feltétlenül kell, hogy legyen strandja. Erre a mindenkori költségvetésnek szerintem biztosítani kellene a fedezetet. Ez tervezés és elhatározás kérdése és megint oda jutunk ki, hogy a vesszős paripám a sport.
Megint a lehetőséget vonjuk el a fiataloktól úszásra, sportolásra. Nem tudom, hogy ezt felvállalhatja-e a testület, mert lehet hivatkozni mindenre, hogy miért nincs pénzünk. Azokat az okokat kellene megvizsgálnunk, mely azt eredményezi, hogy a költségvetésünkben az üzemeltetésre közel 20% fedezethiány van. Nekünk ez is egy döntő érv lehet amellett, hogy a költségvetésünket úgy tervezzük és az intézményrendszerünket úgy alakítsuk át, hogy ilyen feladatra igen is kell, hogy maradjon pénze a városnak. Ha 2005. május 01-jén megcsináljuk ezt az ütemtervet, nyílván van két hét felkészülési időnk, hogy bármilyen forrás után lehetne nézni. Nézem a "Sansz" című kiadványt és kapok mindent, mint sportelnök a hivataltól, meg kell minden lehetőséget ragadni, hogy pályázatok útján igen is ezt a strandot üzemeltessük.
Ha egy olyan beruházást igényel, mely hosszú távon vállalható, akkor be kell tervezni a hosszú távú terveink közé. Tényleg, ha a városban vagy Inotán egy befektető jön, egy komoly ipart akar telepíteni és üzemeltetni hosszú időre, akkor meg lehetne győzni, hogy a költségekből valamennyi részt felvállaljon.
Ez párbeszéd és tárgyalás kérdése.

S u r á n y i Pál:
Valójában azzal, hogy a sportot támogatni kell és lehetőség kevés van, egyetértek Lassu úrral, de azzal, hogy ez összekapcsolódik az inotai stranddal azzal már valójában nem.
Ugyan ennyi pénzért, és az, hogy egy városban strandnak lennie kell, az attól is függ, hogy hol van ez a város, ahol a Balaton 20 km-re van és a nagy többség úgyis oda megy le, akkor is, ha nekünk egy feszített víztükrös, kacsalábon forgó s uszodánk lenne is. Itt van például a fűzfői uszoda. Építhetek a 20.000 ember számára egy szép uszodát, de annak a kihasználtsága és működtetése az 100%, hogy nagy veszteséggel lehetne működtetni.
Ebből a 4,5 mFt-ból, ha nagyon tényleges sportot - elnézést -, de "fürdetni" akarjuk, akkor igaz, hogy a Balatonra fele ennyiből, aki az egész városból szerintem, aki le óhajt menni azt mindet le tudnánk vinni. A nagy többség nem fog kimenni, mert már eleve megy le a kocsijával, mert ott van a telke, rokona.
Annak ellenére, hogy nem hangzik jól, még a két éven se hezitálnék, mert az meg tényleg igaz, hogy az egy mézesmadzag, hogy elodázzuk egy kicsit az ügyeket.
A magam részéről nem támogatom.

S a j t o s János:
Vitatkoznék, mert azt hiszem a nyári időszakban mikor a gyermekek kijárnak a strandra Surányi képviselő-társam még a környékére se jár, ezért nem tudja, hogy mennyien szoktak lenni. Nagyon sokan szoktak lenni. Azt a két és fél hónapot maximálisan kihasználják.
A másik dolog, hogy a Balatonra hivatkozik és azt mondta, hogy azért nem érdemes a strandra áldozni. Akkor Fehérváron miért építették fel azt a gyönyörű strandot? Fehérvárról jobb a közlekedés a Balatonhoz, mint Várpalotáról. Ez egy nagyon nagy melléfogás a témában, ha ilyet állít.



J á m b o r Attila:
Azt gondolom, hogy Fehérvár példája ebben az esetben azért nem jó, mert más egy kulturális létesítmény kihasználása egy 60-70.000 lakosú városban, 120 ezres bocsánat, és más egy 22 ezresben.
A két évig való működtetés, ha a költségek nem változnak - és erre remény nincs -, tehát ezt a 4,5 mFt-ot megduplázok az 10 mFt tudunk valamit csinálni. De közben nemcsak ennek a fenntartására kell gondolnunk, hanem a növekvő adósság visszatérítésére is. Megmondom őszintén nagyon szívesen egyet értek azzal, hogy ez csak tervezés kérdése és bekerülhet a költségvetés soraiba, mindennel így vagyunk, csak, ha a végén összeadjuk és a végén van 300 mFt hiány, az a nem mindegy.
Az a véleményem, hogy illúziókat fenntartani nem képviselői kategória.
Minden kétséget kizáróan igaza van Lassu úrnak abban, hogy végső soron a sport is valamilyen formában visszaköszön, de legalább két szempont kell hogy meghatározza ezt a dolgot, hogy miért? és a miből?. Arra, hogy miből?, nem tudok választ adni.

K a t o n a Csaba:
Jó téma ez a strand, mert olyan dolgokat feszegetünk, ami szerintem szintén jelentős gond a hiánya a város szempontjából. Úgy hiszem év elején, mikor indult az új testület, volt arról szó, hogy meg kellene próbálni egy hosszú távú elképzelést kialakítani a városnak. Ez nem egy testületnek az egy ciklusára vonatkozik, hanem adott esetben valamilyen elképzelést fogalmaz meg a város jövőképe szempontjából. Ezek mind ide tartoznának ahhoz, hogy sport, akarok-e uszodát, nem akarok uszodát. Amikor ezeken lehetne gondolkozni, illetve mozdulni felé, hogy akkor hogyan, miként lehetne ezeket megteremteni.
A másik, hogy ha valaki bent van a Várpalota és környéke gazdasági életében, akkor sok jót nem nagyon lehet látni. Az, hogy ez kinek vagy minek, milyen okok miatt van, de gond van a gazdaságban. Ez pedig annyit fog jelenteni, hogy a városnál is gondok fognak keletkezni, mint ahogy már vannak is szerintem.
Lehet, hogy erről kellene többet beszélgetnünk.

F a k á s z Tamás:
Érdekes módon ez a strand ügy túlfejlődik magán, ahogy a vita halad. Tényleg az látszik, hogy a városunknak nem nagyon van pénze erre, se utakra, se egyebekre, de azt azért elmondanám, hogy a város az attól lesz város, hogy vannak intézményei.
Ha Várpalotának nincs strandja - lehet ilyeneket mondani, hogy 20 km-re van a Balaton, de biztos van Várpalotán olyan gyermek vagy család, aki nem jut el a Balatonra, hanem oda jut el. Egy város attól város, hogy van neki strandja, gyermektábora, ahogy itt a következő napirendben fogjuk látni. Kivonulunk a strandból, eladjuk a gyermektábort igen is vannak olyan gyermekek, hogy ez a nyaralása nyáron, hogy elmegy a gyermektáborba és ha nem lesz neki, akkor nem lesz neki nyaralása. Mindenki tudja azt mondani, hogy nincs pénz, tudjuk, hogy nincs pénz. Ez az ami túlmutat a napirenden, az derül ki, hogy rosszul áll a városunk. Más városban most építenek élményfürdőt, mi pedig azon beszélünk, hogy egy vízforgatót nem tudunk felvállalni 2006-ban. Pápán sok hektáros nagy élményfürdőt, Kehidakustyánban egy ezer fős faluban csinálnak valamit, mi pedig megakadunk egy vízforgatón és eladjuk a gyermektáborunkat. Itt áll a város sajnos, de nem az a megoldás, hogy akkor két év múlva még mindig feltesszük a kezünket, hogy nincs pénz.
Azt az érvet, hogy drága az üzemeltetése, nem fogadom el. Mindannyian tudjuk, hogy van a színház, mely a városnak pénzébe kerül, nem rentábilis. Nem lehet azt mondani, hogy akkor nem lesz színház se. Nem lehet azt mondani, hogy nincs strand, nincs tábor, nincs színház, hanem vannak rossz utcák és lehet menni dolgozni. Nem ettől város a város. Sajnos nem jól áll Várpalota, sajnos így állunk.
Köszönöm.

L a s s u Tamás:
Arra szeretnék hivatkozni, hogy mondja Jámbor képviselő úr, hogy terv. Ha színház példát akarom említeni, hogy amikor elhatároztuk, hogy a Művelődési Házra rászántunk 10 mFt-ot, akkor odaszántuk, mikor a Nagy Gyula Galériára akartuk a másik 10 mFt-ot, akkor odaszántuk. Ez elhatározás kérdése.
Azért szántuk oda a színháznak, hogy a várpalotai polgárok kultúrált körülmények között tudjanak mozit nézni, színházi előadást élvezni.
Ebből húztam párhuzamot, hogy oda teszem vagy nem teszem oda.

K a t o n a Csaba:
Még egy dolog, bár igazán nem ehhez tartozik. Itt tényleg az van, hogy egy óriási problémája az Várpalotának és ezért lehet azt mondani, hogy nincs kihasználva, meglepődök akkor egyébként, mikor várpalotai értelmiségiek buszra ülnek és elmennek Budapestre színházba és itt a helyi színház pedig nincs tele. Az idén voltam két olyan eseményen, melyet merek állítani, hogy az egyik szerintem soha életben még egyszer Várpalotán nem fordul elő - ez a bizonyos fiatalember, aki a gordonkaversenyen koncertet tartott, a másik pedig a veszprémieknek a legutóbbi előadása.
Azon vagyok meglepődve, hogy egy 22.000 lakosú városból nincs 500 ember, aki egy ilyen alkalomra elmenjen. Ez megdöbbentő számomra.

L e s z k o v s z k i Tibor:
A 22.000 fős városban van igény arra az évi 6-8 előadásra, melyre terveztük a 3,5 mFt-ot?

K a t o n a Csaba:
Éppen ez a kérdés.

S á r v á r i Miklósné:
Van rá igény.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Ha lenne, akkor telt ház lenne, de most mondja a Katona úr, hogy nem arról van szó.

K a t o n a Csaba:
Ezen nem volt teltház.

S á r v á r i Miklósné:
400-an voltak az utolsó előadáson az összes többin pedig 50-60 székkel többet kellett betenni.

J á m b o r Attila:
Ehhez a színházhoz szeretnék szólni annyit, hogy egyfelől tudok olyan előadásokról, hogy két héttel az előadások előtt nem lehet jegyet kapni. A másik, hogy megint a sport került előtérbe ezzel az úszással kapcsolatban. Az előbb, amikor kérdeztem a Polgármester úrtól, hogy a 4,5 mFt-tal szemben azt, hogy tudomásul vesszük, hogy nem tudjuk a gyermekeinknek télen, ősszel és tavasszal uszodát bizotsítani, ezért mikor még a nyitott medence nem alkalmas rá, akkor anyagi hozzájárulással megtesszük. Ez a hozzájárulásunk messze kisebb összegből megvalósítható, mint amekkorát itt két hónapért kérnek. Ez az aránytalanság az, mely miatt érdemes megfontolni, hogy érdemes-e belevágni.
Tehát nem arról szól a történet, hogy a város a felnövő polgárai elől az úszás megtanulásának lehetőségét meg kívánja vonni, hanem arról, hogy egy két hónapos strandidényre megéri-e nekünk két évre - mert tovább nem tud menni - 10 mFt-ot erre ráfordítani. Ha a gyermekek elmennek úszni, igen is elmennek, mert a város hozzájárul és szerintem sokkal hosszabb ideig el tudnak menni.

S a j t o s János:
Annyit szeretnék elmondani, hogy tíz éve fel van ajánlva az Erőmű részéről a város felé, hogy próbáljanak meg valamit a stranddal kezdeni. Ha tíz évig alszik a város és nem ébred fel a Képviselő-testület, hogy igen is a városnak szüksége lenne rá, akkor mit várunk. Ezért épült le ennyire ez a strand. Erre a strandra a fehérvári úszók jártak ki és ott edzettek. A városnak úgy látszik sokkal könnyebb volt, hogy ült mindenki a fenekén, tönkretették a strandot és ha mindent meg fogunk szüntetni - nem karoltuk fel a tekecsapatot, nem karoltuk fel az NBI B-s csapatot, nem karoltuk fel a kézilabda csapatot, mely országos hírű volt - minden tönkre megy, a fiatalságot mi fogja ebben a városban tartani. A végén az lesz, hogy elöregszik a város, mert a fiatalok el fognak költözni ebből a városból.

D e á k Istvánné:
A mondanivalóm nagyon rövid, mert itt sok minden már elhangzott. Inkább afelé vinném el a dolgot, hogy meggyőződésem, hogy valamilyen megoldást azért erre a két éves üzemeltetésre keresni kellene. Elsősorban a valóban hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából szólnék, mert ha a gyermektáborunk is odakerül - márpedig biztos, hogy odakerül - akkor valami maradjon, de az egy más kérdés.
Javaslom, hogy hozzunk létre egy bizottságot, aki vizsgálja meg, mert a két évet úgy gondolom, hogy meg kellene támogatni. Vizsgálja meg, hogy a továbbiaknak van-e értelme, hogy felújítsuk, hogy működtessük, egyáltalán van-e költségvetési fedezete a dolognak. Elég gyakran nemet fogunk hallani, de hátha van pályázati lehetőség.
Azt gondolom, hogy nyernénk rajta két évet, veszítenénk tíz milliót valószínű a két év alatt. Évek óta szó van erről, hogy a strand nem kezdi meg a működését, de minden évben mégis örömmel veszi a város és abban reménykedik, hogy most is el fog indulni.
De ettől még pénz az nincs rá és azt nagyon jól tudom.

F a l u s s y Sándor:
Még mielőtt a javaslatomat megtenném. Való igaz, hogy Várpalota város tervbe vette és megalkotta a hosszú távú városfejlesztési koncepciót. Ennek a részeként valóban dönteni kell arról, hogy milyen típusú, nem kötelező feladatokat vállalunk fel. Azután meg kell mondani a polgároknak, hogy ezt vállaljuk és ennyibe fog kerülni, ezért azután ez meg ez nem lesz.
Ebben az elmúlt évi választási kampányban és találtam mondani a televízióban, hogy ki lehet azt mondani, hogy ez a város ezt az intézményrendszert tartja fenn, ennyi iskolát tart fenn, ez ennyibe kerül, ekkor viszont ez meg ez nem fog lenni. Nem tudunk felújítani ennyi utat, nem tudunk működtetni ezt meg ezt. Ezt nagyon világosan és egyértelműen most is meg kellene mondani. Azt is meg kellene mondani, hogy ha vállaljuk erre az évre és ezt javaslom, hogy a határozati javaslat 1./ pontját fogadjuk el és nem többet, erre az évre vállaljuk az üzemeltetést. Ne feledkezzünk meg egy percre se arról, hogy a strandnak a Bakonyi Erőmű a tulajdonosa és már többször meghirdette értékesítésre, tehát az üzemeltetéstől függetlenül, ha talál rá vevőt, akkor simán el fogja adni. Nem lesz miről beszélnünk egy év múlva, lehet vagy két év múlva, lehet, hogy fél év múlva sem. Ezt jó lesz, ha nem tévesztjük szem elől. Működtessük, mérjük fel a lehetőségeinket, mérjük fel azt, hogy ehhez akármilyen módon milyen pénzeket, milyen pályázati pénzeket vonunk be. Úgy gondolom, hogy vállalkozói tőkét nem fogunk bevonni. Kehidakustyánt emlegetni elég meredek, ahol egy melegvizes fürdő van és az totál vállalkozói tőkéből valósul meg, és hogy honnan vették a tőkét azt ne ragozzuk most.
Az 1./ pontot azt gondolom, hogy el lehet fogadni és a 2./ és 3./ pontot nem javaslom elfogadni.
Nem kell tárgyalást folytatni a megvásárlásról, mert ha arról folytatunk tárgyalást, akkor nem fogunk tudni visszakozni onnantól a működtetéstől, nem fogunk tudni visszakozni attól a beruházástól, melyről már most tudjuk, hogy nem tudjuk megcsinálni. Ilyen csapdába nem szabad belekerülni.
Viszont az egy éves lehetőséget meg kell adni.
Azzal zárom, hogy egyébként látni és tudni kell, hogy a XXI. században nem nagyon megy már sajnos a különböző népbetegségeknek számító allergiák miatt, hogy vízforgató berendezés nélkül strandokat fogunk működtetni. Bár abban nőttünk fel, de ez egy másik világ.

F a k á s z Tamás:
Egy rövid válasz. Pápa város úgy került ilyen helyzetbe, hogy az önkormányzatának volt 800 mFt-ja és minden évben van 800 mFt-ja arra, hogy 2 mrdFt-ot pályázatból megszerezzen. A pápai fürdő nem magánkézből épül, hanem az önkormányzat 800 mFt-ot tett bele és azzal pályázott nagyon sokat. Így valósul meg.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Maradjunk a tárgynál és ne próbáljuk meg mindenkivel elhitetni, mert egy 800 mFt-os tőkével 4 db pár milliárdos beruházást csinálni ez a te kategóriád, de ezt nem eszem meg.



F a k á s z Tamás:
Minden évben van 800 mFt-os önrészük pályázni.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Igen ezt minden évben elhitetik, de hidd el, hogy ha egy év múlva odamész hozzájuk, hogy miből üzemeltet, akkor ilyen apró nyavalyáik lesznek.

S u r á n y i Pál:
Az a javaslatom, hogy átmenetileg vegyük mellé azt a 101. számú előterjesztést is, ott is nézzük meg, hogy mi a probléma.

dr. F e k e t e Antal János:
Nagyon lényeges körülmény van szerintem az inotai strand üzemeltetésében az elmúlt évekhez képest, ugyanis az Erőmű nem fog ráfűteni a strandra. Ez azt jelenti, hogy kedd reggel csapvízzel feltöltik és akkor a 16 fokos víz lesz a medencében. Eddig az Erőmű minden évben ráfűtött. Amikor borús idő volt az Erőmű akkor is ráfűtött, tehát mindig elfogadható volt a víz hőmérséklete. Az idéntől kezdve ne számítson rá.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Tavaly is így volt. Tavaly is jöttek emlékezz rá, hogy engedjük meg, hogy elmehessenek Pétfürdőre ingyen belépővel, mert ott melegebb a víz. Fel kellett világosítanom őket, hogy mindkettő ugyanazzal a 16 fokos karsztvízzel van feltöltve.

dr. F e k e t e Antal János:
El kell dönteni, hogy az 16 fokos víz lesz és ha nem süt a nap, akkor egész héten 16 fokos lesz. Érdemes-e így üzemeltetni vagy - amit a Jámbor képviselő úr mondott - támogatni kellene a balatoni uszodába való lejárást.
Még egy rövid gondolat, ha nekem kell naponta 40 l tej, akkor nem veszek meg egy tehenet. Aki ezt érti, az érti, aki nem, az nem.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Képviselő-társaim kíván még valaki véleményt hozzáfűzni?
Zárom a vitát.
Módosító indítvány kettő volt, Falussy képviselő-társamé és Surányi úré.
Határozat hozatal előtt van egy ügyrendi javaslat. Az inotai strand ügyében ne hozzunk még határozatot, függesszük fel a határozathozatalt, tárgyaljuk meg előbb a 101. anyagot is, az Alsóörsi gyermek- és ifjúsági tábor értékesítése.
Aki ezt az ügyrendit elfogadja, kérem szavazzon!

A Képviselő-testület 2 igen és 13 nem szavazattal nem fogadta el az ügyrendi javaslatot.

L e s z k o v s z k i Tibor:
Tehát vissza a 99. számú anyaghoz. Módosító indítvány jött Falussy úrtól, hogy az 1./ pont maradjon a határozati javaslat, tehát erre az évre a feltétel megteremtése és hozzáteszem, hogy 4,5 mFt üzemeltetési, amit nem mondtam, hogy durván 300 eFt a megvalósíthatósági tanulmányért. Tehát 5 mFt a városgazdálkodási költségekből elvéve.
Aki ezt támogatja, kérem szavazzon!

A Képviselő-testület 8 igen, 3 nem és 4 tartózkodó szavazattal nem fogadta el a határozati javaslatot.

dr. F e k e t e Antal János:
A költségvetést érinti, ezért nincs elfogadva.

L e s z k o v s z k i Tibor:
5 mFt-os kötelezettségvállalással jár.
Minősített többség kell hozzá.

F a l u s s y Sándor:
A határozat hozatalnak van egy szabálya és a rendeletalkotásnak is.

L e s z k o v s z k i Tibor:
A Közigazgatási Hivatalnál meg lehet támadni. Megyünk tovább.

S a j t o s János:
Polgármester úr az egészet nem kell megszavazni, mert eddig csak javaslatot szavaztunk?

L e s z k o v s z k i Tibor:
Ügyrendi javaslat van, az egész határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Tehát az eredeti határozati javaslatot.
Aki támogatja, kérem szavazzon!

A Képviselő-testület 2 igen, 6 nem és 7 tartózkodó szavazattal a határozati javaslatot nem fogadta el.